Beszélgessünk a hajról!

“Hosszú haj, rövid ész.”

Természetesen ez nem egy ősi indián közmondás, az elődök picit máshogy látták ezt.

Beszélgessünk ma a hajról. Manapság a hosszú hajra a társadalomban ritkán hivatkoznak a férfiasság jelképeként, azt gondoljuk, hogy lányos, hippis, legjobb esetben is rockeres. Én mindig megmosolygom ezt, mert a haj az egyik legjobb példája annak, hogy a modern világunk mennyire mélyen át van itatva a nemi szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákkal.

Menjünk vissza kicsit a múltba, és vegyük végig, hogy mit jelképezett a hosszú, vagy a rövid haj a férfiaknál a történelemben.

Szkíták, kelták, vikingek, indiánok. Nem sok olyan korhű filmet látsz róluk, ahol ezek a harcosok rövid hajjal szaladgálnak. A fantasy irodalom is átvette a mintát, a legnagyobb harcosoknak és varázslóknak hosszú hajuk van. Csak hogy megértsük, hogy ez egy létező történelmi evidencia, egy viking harcossal mindig eltemették a kedvenc fésűjét is. Természetesen a fegyverei mellett, bár a történelemkönyvekből a fésűs dolgot kifelejtik valahogy, mert ellentétesnek tűnik azzal, amit modern szemmel férfiasnak találunk. A skalpolás hagyományának az indiánoknál, amiben a harcos haját letépték a fejbőrével együtt, szintén a haj állt a középpontjában. A hajától, vagyis az identitásától fosztották meg a legyőzött harcost.

Olyannyira fontos kérdés volt ez, hogy a Bibliában is megjelenik. Sámson története arról szól, hogy a férfi ereje a hajában volt, és amikor levágták ezt, elveszítette az erejét. Hajlamosak vagyunk arra figyelni ebben a sztoriban, hogy a cselszövő nő vágta le a haját, de nem itt van a lényeg. Mert mi lehet az a misztikus szupererő, ami Sámsont legyőzhetetlenné tette hosszú hajjal?

Ugorjunk vissza a jelenbe és a közelmúltba. Katonaság. A fiúk haját rövidre vágják, egyenruhába öltöztetik őket. Egytucat lesz az összes. Ők is harcosok, de parancsot teljesítenek, ráadásul gondolkodás nélkül. Mint egyetlen sejt egy testben. Nincs önálló identitásuk, egyéni döntésük, akaratuk. Úgy is néznek ki. Akár a saját megsemmisülésükig is elmennek, csak hogy kövessék a parancsot.

Kommunizmus. A diktatúrákban a civil férfiaknak is egyértelműen rövid a hajuk. Talán van, aki emlékszik rá, hogy Magyarországon 50 éve, ha a rendőr meglátott (férfiként) hossszabbacska hajjal, bekísért egy fodrászhoz. De nem csak a politika, hanem maga a társadalom is ferde szemmel néz a hosszú hajú férfiakra, hiszen az erős öntudat nem annak a jele, hogy az egyén jó csapatjátékos. Nem véletlen, hogy a művészek körében több a hosszú hajú férfi, mint a köztisztviselők közt, és az sem, hogy az önmagukat kereső fiatal fiúk is gyakrabban növesztik meg a hajukat, valamiféle lázadásként. A társadalom álláspontja erről, hogy egy stabil, megbízható és kiszámítható férfi ne szaladgáljon fenékig érő hajjal, az gyerekes. Csak semmi egyénieskedés, önálló vélemény. Egy vagy a tömegben.

Hippi korszak. A Hair musical sikere abban rejlik, hogy egy tökéletes szimbólumot választottak a különvélemény kifejezésére. Na, ők nem voltak katonák, viszont egyértelmű állást foglaltak abban, hogy nem vesznek részt egy háborúban, amit nem éreznek jogosnak.

A férfi hosszú haja identitás, öntudat, a lázadás, a saját vélemény, az önálló gondolkodás jelképe. Fegyver, néha szupererő, mint Sámsoné. Akármit is takarjon ez a gyakorlatban, én személy szerint bárminek előbb nevezném, mint lányosnak.